A Belvárosi Színházról

Első megbízott igazgatója 2004 decemberétől Kovács József volt. Kezdetben elsősorban operett-előadásokat láthatott a közönség, hiszen a Pesti Vigadó felújítása miatt, az eleve befogadószínháznak szánt épületet azonnal az Interoperett vette bérbe. A későbbiek folyamán pedig az Orlai Produkciós Iroda előadási kaptak szinte állandó otthont, de adottságainak köszönhetően folyamatosan rendeznek ott önálló koncerteket, előadói esteket.

A néhai filmszínház területe 2002-ben kapott a kultuszminisztérium rendelete alapján - a világörökség részeként - műemléki védettséget.

1911-1913 között, az Első Katonai Biztosító Intézet bér- és székházának épült Hoepfner Guido és Györgyi Géza műépítészek terve alapján. Az akkor az épület alagsorában működő étterem és mulató helyén 1938-ban Domány Ferenc terve alapján Szüts Jenő építette meg az ezredfordulóig a film szentélyeként üzemelő kör alakú hatalmas mozitermet. A nézőtér kialakítása kagylószerű és legyező alakú volt, így biztosított egyenletes látási viszonyok mellett kedvező térhatást. A nézőtér felett, arra napkorongszerűen boruló a korra jellemző álmennyezet látható. A színház belsőépítészeti kialakítására az art déco jellemző, az épület bauhaus stílusban épült.

Az 1938-as állapothoz képest az idők folyamán a mozi földszintje két helyiséggel bővült, melyekből iroda és porta lett. Az előtérben egy pénztárfülke is volt, és egy 4 m hosszú előtető, melynek felső síkja a csapadékelvezetés miatt a homloksík felé lejtett, így pontosan egy síkba került az előcsarnok mennyezetével. Ekkor még az első pinceszinten helyezkedett el a mozi előcsarnoka és büféje mellett a ruhatár is, mely azóta egy szinttel lejjebb került.

2003-ban, a mozi bezárásával kezdődött meg az épület rekonstrukciója, majd színházzá való átépítése, de korszerű berendezésekkel megtartották mozi jellegét is. A színpad méretét ezért a lehető legnagyobbra növelték, formáját megőrizve. Az 1938-ban feltöltött zenekari árkot kibontották és újraépítették, 19 zenész számára alakítva ki.